Üdv egy 23 éves lány blogján, aki imád fotózni, mérhetetlenül imádja a természetet, a zenét, és minden érdekli ami egy kicsit is elüt a hétköznapitól. Nem retten meg a horrorfilmektől, imádja az elhagyott helyeket és Párizsba is csak a katakombák miatt utazna el. Kedve nagyban függ a reggeli kávé lététől, de általában barátságos mindenkivel és soha nem ítél elsőre. Néha kicsit elvont gondolkodásmódú, de bárkivel szót ért és folyton bohóckodik, persze csak miután megismeri a körülötte lévőket. Ez lennék én, Vampy.

 

Főoldal  Képeim  Cikkek Üzenj!
Fotózás Videóim Rólam Csere-bere
 
Főoldal

Út a pokolból

2017.04.28. 13:59, Vampy

Avagy Manson élete...

Figyelem! Az alábbi bejegyzés kissé nyers, morbid lehet, valamint csúnya szavak is előfordulhatnak. Csak saját felelősségre olvasd!

Képtalálat a következőre: „marilyn manson png”

Kicsit várnom kellett ezzel a bejegyzéssel, ugyanis óriási kontraszt van a nagy sztárok – főleg egy ilyen durva botrányhős – és a mi kis világunk közt. Engem sem kell félteni, mert gyakorta élénk a fantáziám, és akár egy beteg horrort is ki tudnék találni, de ha az ember bepillantást nyer pár dologba meg tud döbbenni.

Kezdeném azzal, hogy milyen kép alakult ki a fejemben erről az őrült fickóról. Kicsi koromban futottam bele először egy klipjébe, ami mások számára félelmetes lehetett, de én imádtam. Korábban már említettem, ugyanis van erről egy külön bejegyzés. :)

Úgy tekintettem rá, hogy ő valójában egy tök átlagos ember, csak a média előtt meg játsza magát. Hallani lehetett különböző híreket, hogy ő kivetette a bordáit, hogy könnyen ki tudja magát elégíteni szájjal, vagy épp a barátnője egyik szemét vetette ki, hogy ott is kielégülhessen... Kamu! Mindig is mondtam, még a barátaimnak is nevetve mondtam, hogy nem kell mindent elhinni. Ez így is van, ahogy mondtam. :D

Viszont!

Olvasva a könyvét ami kegyetlen őszinteséggel, és sokszor nyersen megfogalmazva tálal ki mindent az énekesről, egészen mikor még gyermek volt, odáig, hogy a vallással viaskodott. Nem mondom, hogy minden kamu amit elmond, de sosem tudhatjuk, hisz nem voltunk vele, bár elég sok olyan dolgot is elárult, ami nem is kicsit meredek, hogy megbukhasson karrierjében.

Viszont ő is volt gyerek, és átlagos.

Mikor még iskolás volt – vallási iskolába – azt hiszem mondhatom azt, hogy naiv volt. Aztán kapott egy pofont az élettől, és kezdett úgymond rájönni, hogy mindenki képmutató – ahogyan ő fogalmazott – így menekülni próbált. Először az iskolájából, majd a környezetéből. Rengetegszer kiközösítették, mert amolyan pancser volt az iskolában, aki senkinek nem jön be. De ő mindig is érezte, hogy egyszer több lesz ettől.

Később sokan kihasználták. Emellett próbált befutni mint újságíró, ami remekül is ment neki, de valahogy mégsem volt az igazi. Szerintem legalábbis a zene az igazán ő világa, annak ellenére, hogy szuperül ír.

Volt egy- két olyan irománya, aminél letettem a könyvet. Kezdve a kis kitalált történettől, ami egy beteg srácról szólt, aki megerőszakolta a testvére holttestét, majd az anyjuk élve eltemette egészen a prostituáltnál tett látogatásáig, ahol a nő részletesen elmesélte miket tesz a férfiakkal, akik arra vágynak, hogy valaki bántalmazza, vagy irányítsa őket. Kérdem én... WTF???? :O

Szóval voltak cifra részek.

Néha sikerült kicsit utálnom, de sokszor inkább megsajnáltam, vagy imádtam, és felnéztem rá.

Utáltam; amikor azt mesélte, hogy zenei karrierje elején a banda tagjaival pár lányt megaláztak. A koncert után leitatták őket, aztán különböző játékokat űztek rajtuk, amik sokszor gyerekesek, vagy morbidok. Bár ez is kétes dolog, elvégre aki hagyja magát az meg is érdemli. Ez kemény kijelentés tőlem, de valljuk be van benne valami.

Sajnáltam; amikor többen kihasználták, megvezették, vagy játszadoztak vele. Például amikor összejött egy lánnyal, majd kiderült, hogy van még egy fickó egy másik városban, történetesen a lány fiúja... Emellett a gyermekkora sem volt fényes. Amiket az iskolában kapott, azon kívül a szülei sem teljesen viselkedtek túl szépen. Az apjától rettegett, az anyjától undorodott. Az édesapja gyakorta szidta le mindenért, bármit tett, ezért félt tőle. Az anyja pedig görcsösen ragaszkodott fiához; Mansonhoz. Nagyon-nagyon haloványan, de sokszor kicsit mintha magamat láttam volna az elveszettségében, és dühében. Rettenetesen dühös volt mindenre és mindenkire. Épp ilyenek a zenéi.

Imádtam; amikor kapcsolt, és inkább bele akart látni a rajongói világába. Nem mindig tette az olyan helyesen, hisz a társával kitalálták, hogy kötelet kötnek az „alanyok” nyakába, egy olyan összekötözött pozícióban, meztelenre vetkeztetve őket, hogy könnyen fulladást okozhattak nekik. Ez mondjuk fuck logic volt náluk. Viszont amikor az első lányt meg hallgatták, akkor éreztem és láttam meg azt igazán, hogy ő is érző ember, és nem rossz, csak a társadalom fordította ki annyira. A lány könnyek közt mesélte el, hogy megerőszakolták fiatalon, majd az édesapja is molesztálta. Manson akkor jött rá, hogy az ő életétől még durvább dolgok is megesnek, és fogalma sem volt arról, hány ilyen, és ehhez hasonló, vagy durvább eset fordul elő a világban. Próbált pár szót hozzáfűzni, ami még inkább „meghatott” ha fogalmazhatok úgy. Nem nevette ki, vagy mondott neki valami durvát, amit talán azelőtt tett volna, hanem olyasmit mondott, hogy a lány erős, mert most tudott beszélni erről és ott van velük. Sokszor az ilyen bátorító akár klisék, ahogy ő maga mondta segíthetnek egy ilyen ember lelkén, nem is kicsit. Főleg ha azt mondja akiért rajong az ember.

Emellett még azt is kiemelném, ahogyan kifejezte magát a művészi hajlamain keresztül. Nézzétek csak meg a klipjeit. Rengetegben ott van az összes érzelme, gondolata, főleg a dalok szövegében a világ iránt.

Felnéztem rá; amikor azt láttam, hogy legyen bármilyen mélyen az életben lelkileg, karrierileg, nem adta fel, és most ott van ahol. Volt egy pillanata, mikor úgy érezte minden ellene van. A bandája szétesőben, az album sehol, rengeteg drog, a barátnőjével is vitákba bonyolódtak, majd kórházba is került a drog miatt. Ezután kezdett helyreállni karrier szinten és többet nem is drogozott, viszont a barátnője kórházba került és kiderült, hogy terhes is, amit elvetettek. Viszont ha ez nem lett volna elég érvágás, vissza kellett térnie szülővárosába egy esküvő miatt. Ott szembesült múltjával, és jelenével egyaránt. Akkor tudatosult benne igazán minden, és azt hiszem az volt az a mélypont, ami a legalja volt, ahonnan már csak felfelé mehetett. Aztán úgy is lett. :)

Rengeteget nevettem a betépéseiket, az őrült viselkedésükön, még azon is, amikor azt részletezte, hogy le... pár emberkét, például egy srácot akivel fel is lépett. Mindezt színpadon... :”D

De leginkább a bedrogozott állapotukon, amikor őrült módjára csináltak teljesen logikátlan, vagy őrült dolgokat, amin az ember mást már nem tud, csak nevetni kínjába. Azon is jót nevettem, ahogy provokált mindenkit a zenéivel és megjelenésével. Imádtam, hogy céltudatosan, és szívből teszi amit tesz. Hogy mi vezérli? A gyűlölet, harag és undor a világ és az emberek iránt. Szerinte mindenki képmutató, igen te is, én is de még ő maga is. Ez ha logikusan belegondolunk, így van.

Amit viszont tisztáznék, hogy nem az akinek beállítják. Igen, ő is talán picit el van szállva, és nem csak az anyagtól, hanem a sikertől is. De!

  • Soha nem ölt, vagy kínzott állatokat. Egyedül egyszer pusztultak rovarok, mert mire felnyitották a tartóládájukat azok elpusztultak. Ő maga mondta, hogy távol álljon tőle, hogy egy állat is az ő kezei által haljon meg. Emellett egy beállása során is a békák halálán agyalt, amiket eltaposott véletlenül, hogy milyen kegyetlen is ez... Aki ilyeneken képes agyalni nem öl állatokat, meg nem is kínoz. :)

  • Áldoz szüzeket, és gyermekeket az ördögnek. Azt vallja, mi magunkban kell keresni az ördögöt, ez pedig a pokol. Ezzel egyet is értek.

  • Nem erőszakoskodott nőkkel. Most komolyan. Hány lány megy be hozzájuk a színfalak mögé azzal a szándékkal, hogy lefeküdjenek a banda tagjaival. Minek erőszak?

  • Nem vetette ki a bordáit, és a barátnője szemét sem.

  • Jó ember ő is, csak a társadalom, és a környezete előbújtatta belőle a legrosszabbat, azt a tömény gyűlöletet és undort, amit az évek során kapott.

Képtalálat a következőre: „marilyn manson and animal”

Annyi minden van amiről írhatnék, de szerintem jobb ha ti magatok olvassátok el a könyvét. Ha szeretitek a beteg képzelet szüleményeit, ha érdekel a világ mocskos része, valamint jókat akartok nevetni, akkor bátran ajánlom nektek.

További szép napot, aztán nem vadulni! :D Vagy de? 3:)

Egyszer volt, hol nem volt, régen volt...

2017.04.27. 12:54, Vampy

Semmi köze a történet meséléshez, csak rímelt. XD

Tavaly ilyenkor teljesen meg voltam őrülve az ilyenekért, és úgy látszik nálam ez ilyen nyár csalogató, vagy nyárias hangulat előhívó akar lenni. Teo blogján keresztül találtam rá egy másik bloggerinára, aki csinált már pár ilyen bejegyzést. Na miről is beszélek? Hát persze hogy TAG és hasonló bejegyzésekről! :D

Igazság szerint ma egy kis élménybeszámolóval készültem volna, ugyanis kivégeztem Manson életrajzi könyvét, de fúh... Ezt tényleg élménybeszámolóként fogom majd megírni, és valószínű lesz egy korhatáros jelző rajta, mert ez a fickó egy őrült. XD Nem baj, én, és sokan mások így szeretjük. <3 De még emésztenem kell egy kicsit az olvasottakat. Fránya élénk képzelőerő...

Szóval, most inkább amolyan lazításképp készültem 2 dologgal is. Az egyik Ninaa – a frissen talált bloggerina – oldaláról származik, ez kérdéssor. A másik pedig egy kihívás, amire én hívok ki mindenkit aki olvassa ez a bejegyzést!

Először is, innen jött az ihlet >>

Másodszor pedig a lényege; 5 napos fekete fehér fotó kihívás.

Régen az ilyen képek voltak a természetesek, mert nem volt olyan fejlett a technika, hogy színes fotókat készíthessenek a fotósok és művészek. Mostanában viszont remekül lehet az ilyen stílussal kísérletezni, és játszadozni. Párat most összeguberálok nektek innen-onnan, röviden google képek közül. Csak nézzétek meg jobban a vonalakat, a kép mondanivalóját, és összhatását. ;)

A linkben láthattátok, hogy mi a lényege ennek a kihívásnak. Én most picit tovább gondolnám. Egyrészt, ne csak facebook-ra korlátozódjunk. Lehet face, insta, twitter, tumblr, blog, vagy bármi másra feltölteni képeket. Az öt napra pedig adnék egy kis támpontot is. Ezeket nem muszáj ebben a sorrendben teljesíteni, csinálhatjátok egyedi sorrendben is, ahogy tetszik és jön. :)

1, Tárgy legyen az kicsi, vagy épp nagyobb, az mindegy, csak élettelen legyen

2, Növény lehet levél, fa, vagy virág, bármi ami mellett éltek, vagy ami mellett elsétáltok nap mint nap

3, Formákez talán kicsit nehéznek tűnik majd, de próbáljatok szabályos formákat kihozni a képből, például háromszöget, kört, vagy négyszöget, esetleg két párhuzamos vonalat. A lényeg, hogy legyen a képnek egyfajta formája

4, Épületek, vagy romoklehet egy városbéli látványosság, esetleg egy elhagyatott ház, vagy épületrész

5, Pillanat ami egyszer megtörténik, soha nem fog újra ugyan úgy. Állítsd meg a pillanatot és mutasd meg.

Szerkeszteni is szabad, csak színeket ne használjatok, ennyi a kikötés! :)

Ha elkészültetek a képpel, írjátok alá, hogy #wlfotókihívás vagy #wlphotochallenge. Így nagyobb eséllyel láthatjuk egymás munkáit. Én főleg instán, vagy twitteren, ja igen, sikerült oda is bejutnom, évek óta nem léptem be. XD

Ez csupán egy kis kreatív időtöltés, valamint szórakozás, nem kell díjnyertes képeket sem készítened, csak érezd jól magad. Időhöz sem kötöm, és ha akarjátok, ahogyan az eredeti öltet bejegyzésében is megtalálható, kihívhattok másokat is. :)

Sok szerencsét hozzá mindenkinek! :3

De most jöjjön a kérdéssor amit Ninaa oldaláról hoztam nektek. Nézzetek be hozzá is ha szeretitek az ilyen bejegyzéseket olvasni, vagy kitölteni. :)

1. Mi a kedvenc filmed?
Van egy jó pár horror is, meg vígjáték, vagy komolyabb, de akkor legyen Pi élete. :)

2. Kedvenc filmed az elmúlt öt évről?
Mondom Pi élete! :D

3. Legkevésbé kedvelt film?
Sok olyan filmet láttam már amire azt mondtam, hogy kár volt megnézni, de most el kellett gondolkoznom. Virsliparti... -.-”

4. Pilates vagy jóga?
Lehet hülye kérdés, de ez miben másabb? Passz, egyiket se csináltam még.

5. Futás vagy úszás?
Úszás :3

6. Mi a kedvenc sorozatod jelenleg?
The Walking Dead

7. Gyémánt vagy gyöngy?
Gyöngy :D

8. iPhone vagy Android?
Öhm. Mindig szívatom a párom, meg a haverjaim akinek iPhone-ja van, hogy Ifos, rothadt alma, meg ilyenek, úgyhogy mondanom sem kell, de Android. :D

9. Twitteren vagy Instagram?
Instagram <3

10. Bubis víz vagy natúr?
Enyhén bubis

11. Mi a kedvenc ételed?
Hal! Tejjel.

12. Legkevésbé kedvenc ételed?
Minden ami zsíros vagy olajos. Ble...

13. Szereted a pizzát?
Már nem nagyon, mert párom meg öccse állandóan ezt etetett velem az utóbbi fél évben. :D

14. Kedvenc italod?
Cappy majdnem összes változata

15. Kedvenc desszerted?
Zserbo

16. Étcsokoládé vagy tejcsokoládé?
Tej

17. Kávé vagy tea?
Kávé <3

18. Filmnézés vagy olvasás?
Kedvtől függ, meg témától. :)

19. Kedvenc együttesed?
Marilyn manson, Punnany Massif

20. Kedvenc énekesed/énekesnőd?
Marilyn Manson :D Nő is, férfi is egybe. XD

21. Kedvenc dal?
Sok ilyen van, de Punnanytól szinte az összes szám. Nem tudok választani.

22. Legutálatosabb dal?
Sok ilyen van, most nem tudok egyet sem kiemelni. Üljetek be mellém a melóhelyen, és akkor kiderül ha szól a rádió. XD

23. Legjobb színész?
Passzolom

24. Ha lenne egy tetoválásod, hol lenne?
Komolyan? XD Van egy pár, de még legalább egyet mindenképp szeretnék, vagy a felkarom belső felére, vagy az alkarom felső részére. :3

25. Lenni vagy nem lenni?
Ez itt a kérdés...

26. Kutya, macska?
Cica *-*

27. Madár-megfigyelés vagy bálna-nézés?
Elég madarat figyelek, szóval inkább bálna. XD

28. A legjobb ajándék, amit valaha kaptál?
A fényképezőm. Igen, hogy vettem, és részletben, de ő lett az én hű társam útjaim során. <3

29. A legjobb ajándék, amit valaha adtál?
Fogalmam sincs. Talán a legsikeresebb. Amikor még régen párom akart egy szegecses karkötőt. Megbeszéltük, hogy azt kapja, aztán titokban meg is vettem, de azt hazudtam neki, hogy már nem volt meg. Aztán mikor odaadtam neki óriási meglepetést okoztam neki. Sajnos nála nehéz ilyet összehozni. :3

30. Az utolsó ajándék, amit adtál egy barátodnak?
Hmmm. Nálam sok kis apróság is ajándéknak számít, így párom húgának egy kávés műzlit tanuláshoz.

31. Mi a kedvenc társasjátékod?
Az élet

32. Melyik országot látogatnád meg szívesen?
Nem tudom T_T Annyi helyre elmennék, de akkor legyen Spanyol.

33. Milyen országot nem látogatnál meg?
Nem tudom, Német talán. Én jobban vágyom a nyomor, rom és katasztrófa turizmusba mint a luxusba. Jó, mondjuk tengerpartok jöhetnek. :D

34. Mi a kedvenc színed?
Fekete

35. Családi ház vagy albérlet?
Családi. Albérlet a legszarabb dolog a világon. Bocsánat a kifejezésért, de más szóval nem hiszem, hogy le tudtam volna írni.

36. Lakókocsi vagy luxusautó?
Lakókocsi.

37. Sütés vagy főzés?
Főzés

38. New York vagy Los Angeles?
Ahj egyik sem. :/

39. Sátrazás vagy Faházban alvás?
Sátrazásból szerintem tavaly elég volt, szóval faház. XD Bocsi Bogyó...

40. Quad vagy Jet ski?
Jet ski

41. A legjobb módja a stresszmentességnek?
Zene, zene, zene, zene...

42. Ha lehetne varázserőd, mi lenne az?
Nyugalmat teremtenék. :D Fura mi?

43. Mi a legfurcsább szó a magyar nyelvben?
Nem tudom. Mármint fogalmam sincs. Oké, hagyjuk... XD

44. Mi a kedvenc virágod?
Orchidea

45. Mikor volt az utolsó alkalommal, amikor sírtál?
Pár napja éjjel álmomban. Kiszabadult valami párduc, és kutyasétáltatás közben szétszaggatta Maszatot... :(

46. Szeretsz kézzel írni?
Igen, néha

47. Szeretsz sütni?
Nem nagyon

48. Mit kedvelsz a legkevésbé magadon?
Sok ilyden van

49. Mit kedvelsz a legjobban magadon?
A hajamat. Hajfétisem van kicsi korom óta, és imádom ha hosszú. :3

50. Ki hiányzik a legjobban?
Chibi borsóm :( <3

51. Mit hallgatsz most?
Most amikor ezt a sort írom, Intim torna illegál-t, de alapjáratban meg Mansont minden nap. :)

52. Kedvenc illat?
Amit tegnap vettem, valami Adidasos cucc. Imádom :3

53. Kivel beszéltél utoljára telefonon?
Puskáztam... Apa!

54. Kinek írtál utoljára üzenetet?
Kicsimnek. :3

55. Horror vagy romantikus film?
Horror

56. Kedvenc képregényhősöd?
Nem nagyon csípem őket, de akkor Macskanő

57. Kedvenc esti meséd?
Nincs

58. Boldogtalan vagy boldog befejezés?
Boldogtalan, sokkal élethűbb, meg nem megszokott, mert ugye minden film happy and

59. Kedvenc évszak?
Nyár

60. Kedvenc állat?
Macska, denevér, pók, skorpió... stb minden. :D

61. Ölelés vagy puszi?
Ölelés, bensőségesebb. :3

62. Hideg vagy meleg?
Meleg

63. Koktél vagy rövidital?
Úh ne már. Várjunk csak. Akkor koktél. Jager és Hell. Nya az jó. :D

64. Sportos vagy divatos?
Attól függ. :D A Rockos minek számít? :D

65. Édes vagy sós?
Édes

66. Rúzs vagy szájfény?
Rúzs

67. Melyik könyvet olvasnád el, újra és újra?
Örök éj, de most erősen versenyben van Manson életrajza is...

68. Könyv, amit utáltál, de mégis elolvastad?
Pi élete. Az a tömény állatgyilkolás pár oldalon keresztül... :(

69. Queen vagy a Beatles?
Egyik sem

70. Magassarkú vagy lapos talpú?
Lapos

71. Összebújós este vagy buli a haverokkal?
Összebújós, kivéve ha koncert, nem pedig valami szórakozóhely...

72. Milyen címet adnál az életedről szóló könyvnek?
Valami nagyon bénát. Cím, és névadásban én vagyok a világvége. XD

73. Te vagy Én?
Ezt nem tudom, hogy kell értelmezni, szóval mi, mert egyedül sosem kerek az élet. :3

Szeret! :) Nem szeret! :(

2017.04.26. 10:58, Vampy

Félreértések és bizonytalanságok.

Ezt most saját kút főből írom, szóval elnézést ha káosz lesz. Essünk is neki. :D

Azt hiszem egyszer talán mindenki átéli, vagy élte már azt, hogy tetszik neki valaki, akivel sokat lóg együtt, vagy csak szimplán mondjuk a folyosón ácsorogva figyel fel valakire. Ez amolyan plátói szerelemnek mondható, és nincs is ezzel semmi baj, míg nem érzi azt az ember, hogy saját gondolataiba zavarodik bele. Vajon ő is felfigyelt rám? Vagy észre sem vesz? Esetleg érez valamit, vagy szimplán barátok vagyunk?

Ilyenkor az ember nem mer odamenni a másikhoz, és elmondani mit érez, mert fél a csalódástól, vagy elutasítástól, esetleg attól, hogy a környezete hogyan reagál ha kiderül. Ez inkább fiatalon van jelen szerintem, de azért láttam már hezitáló felnőtteket is. Viszont inkább a fiatalabbakhoz szólnék ebben a bejegyzésben.

Azért választottam most ezt a témát, mert terveztem már erről írni, plusz egy kedves ismerősöm, meg sok 100 volt, vagy van ebben a helyzetben. Sokszor a barátoktól várja az ember ilyenkor a tanácsot, de mit lehet ilyenkor mondani. Általában bármi emberi kapcsolatos problémával fordul hozzám valamelyik barátom, vagy ismerősöm, mindig arra próbálom ösztönözni, hogy menjen oda, mondja el, és beszéljék át.

Két ember kapcsolata az érzelmekről szól, de sokszor a szavak is legalább annyira fontosak, hogy elmondjuk a másiknak mire vágyunk, mi a problémánk, vagy mit érzünk. Mert nem mindig vannak velünk egy hullámhosszon mások, épp ezért nem biztos, hogy az adott tettből megérti, hogy nekünk épp mi a bajunk, vagy mit szeretnénk kifejezni. Egy apró mozdulat, vagy gesztus pont olyan mint a művészet, félreérthető, és ahány ember, annyiféle meglátás.

Ahány ember, annyiféle stílus. Valaki kissé visszahúzódóbb, nehezebben nyílik meg, másokra pedig pont az ellenkezője igaz. De senki sem egyforma. Épp ezért lehet az, hogy ha megtetszik valakinek valaki, könnyen félreérthető gesztusokat vesz észre. Biztos találkoztatok már akár ti magatok azzal az érzéssel, akár egy kedves barátotokénál, hogy ránézett a kiszemelt illető, te, vagy a barátaitok meg olvadt, hogy ú, akkor most biztos szerelmes, mert 3 másodpercnél tovább tartott. Ha az ember szerelmes hajlamos rózsaszín ködben lebegni, amivel nincs is baj, csak ne érjen csalódás. Tapasztalatból beszélek, én is voltam szerelmes régen olyan srácba akivel még csak beszélni se beszéltem soha csak a folyosón láttam. Két lehetőség van, vagy vársz, hogy megszólítson, és csak olvadozol, tévhitekbe ringatod magad, és jó vége lesz mert úgy alakul ahogy megálmodtad, vagy rossz vége lesz mert a srác/csaj észre sem veszi, hogy létezel, vagy csak marad veled barátságban, mintha mi sem történt volna. A második lehetőség, hogy a kezedbe veszed a dolgokat. Nope, ne gondolj rosszra. XD

Menj oda, vagy ha úgy könnyebb írj rá, de mond el neki, hogy mi a helyzet, és kérdezd meg ő mit gondol vagy érez. Tudom, ez baromi nehéz, meg mi van ha épp nem viszonzott a dolog, de még mindig jobb, mintha magadat gyötörnéd, hogy vajon mi van.

Adott egy ismerősöm, pont ilyen szituba volt. Volt egy srác, akivel rengeteget beszélgetett, és kezdte úgy érezni, hogy a srác talán többet akar, de nem kérdezett vagy tért erre a dologra. Közben ő maga is érezni kezdett valamit. Aztán győzködtem, hogy tisztázza a dolgot, hogy legalább tudja, hányadán állnak. A srác végül bevallotta, hogy csak barátok, nem érez mást. Még is fura volt a dolog, mert nem volt túl egyenes a válasz.

Most térnék ki a kiszemeltekre! Ugyebár könnyű másokat félreérteni. Épp ezért mondom azt, hogy legyetek egyenesek mindenkivel. Mert ha egy kicsit is bizonytalanul válaszolsz a kérdésre, újabb félreértések következhetnek. Az előbbi esetre visszakanyarodva például jöhetnek a kérdések; Mi van, ha félt bevallani, hogy tetszem neki? Mi van, ha valamiért tagadja? Közben meg az is lehet, hogy csak szimplán félt megbántani kedves barátom, és azért válaszolt kissé zavartan. A másik ami nagyon fontos, és kiemelném, hogy légy egyenes, de ne légy bunkó. Ha ő érez irántad, de te iránta nem, mond el, hogy nagyon aranyos, de ez részedről nincs meg. Légy lágy és nyugodt, mert ha idegessé válsz, vagy te is elkezdesz izgulni, újabb félreértéseket szülhet, meg akár meg is bánthatod egy életre a másikat. Ne rombold le a másik önbizalmát, elvégre akkor egy csalódás éri a másikat. Ez pedig akár mély nyomot is hagyhat benne.

Tudom, az ember lelke törékeny, de létezik annyi csalódás az életben, és visszautasítás. Ez az élet része. Ha ma elutasít a kiszemelted, tanulhatsz belőle, hogy jobban figyelj a jelekre, vagy kissé reálisabban. Ha szerelmes az ember nyilván mindent kiszínezve lát, de érdemes kicsit reálisabban nekiindulni a problémának, mert a vége hatalmas bukás lehet. Nyilván fél az ember, de egy idő után ez már eltűnik, könnyebben fogod észrevenni ha valakinek bejössz, vagy sem. De a beszéd az alapja mindennek. Kicsit romantika romboló vagyok, de nagyon ritka, hogy két ember mint a filmekben már csak tekintetből tudja mit érez a másik, és összejönnek szavak nélkül. Valahogy muszáj kezdeményezni, vagy maradnak a kérdések, a kételyek, meg a végén akár a csalódás. Lehet mire lépnél, ő már mással van, vagy részéről elmúlt, esetleg nincs is meg a vonzalom. Sosem tudhatod pontosan mi játszódik le a másikban, mert nem vagy gondolat olvasó. Ha te magad, esetleg egy barátod ilyen helyzetben van, próbáld kibillenteni valamilyen irányba, így nem hitegeted/hitegeti magad, és akár tovább is tudsz lépni. Egyébként sosem lehet tudni. 50-50%, hogy a srác, vagy lány végül azt mondja, hogy ő is kedvel, csak nem mert lépni. Vagy, fel sem tűntél neki, de azzal, hogy elmondtad, megmozgattál benne valamit. Ilyen is lehet, nem tudhatod, szóval bátran! :)

Írjátok meg kommentbe ha volt nektek is hasonló esetetek, vagy épp ilyenben vagytok. De azt is ha léptek az illető felé. Kíváncsi vagyok milyen kimenetelei voltak a dolgoknak. :) Meg kérdezhettek is, hátha tudok tippet adni.

Ha a környezetetektől is féltek... Nyilván vannak olyan esetek, ha épp mi magunk vagyunk az a bizonyos kiközösített fél, vagy beletartozunk a társadalom által „lúzerek” titulált személyek táborába. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi van ha a többiek megtudják, és ezzel fognak cikizni, vagy sakkban tartani? Lehet ilyen is, viszont egyrészt ez magán ügy, másokra nem tartozik, ha mégis beleszólnak, ne foglalkozz velük. Tudom nehéz, de ha látják, hogy nem veszed magadra, idővel abba hagyják a szekálást. Másrészt. Ha az adott srác vagy lány, képes elmondani pusztán rossz indulatból, hogy te többet érzel iránta, akkor régen rossz vágányra tévedtél. Hidd el, ha valaki ilyen szemét módon tud bánni a másikkal, jobb ha elfelejted, mert jobbat érdemelsz. Ó, és még valami! Ha esetleg el is utasítanak, akkor is jobbat érdemelsz. Valószínűleg nem vagytok egy hullámhosszon, és így nem is lenne értelme a dolognak. Idővel ha nem ma, nem is holnap, de egyszer biztosan jön valaki, aki a másik feled, és hidd el, ha a sors neked szánta, úgyis vele leszel. Az, meg hogy mikor már csak rajtad és rajta áll. :)

Ó, és még valami. Fiúknál nem igen van ilyen, de lány barátok! Kíméljétek a legjobb barátnőtöket, vagy barátotokat. Ne adjátok alá a lovat. Ha látjátok, hogy kérdés merül fel benne a kiszemelttel kapcsolatban, ne lökjétek még inkább a rózsaszín ködbe, hanem ragadjátok meg az alkalmat, és bátorítsátok a lépésre. Mert tapasztalat, én is voltam már szerelmes régen, és a legjobb barátnőm nem akart megbántani, meg talán ő is félreértette a helyzetet, és adta alám a lovat, hogy biztosan a srác is így érez ahogy én éreztem akkor. Nem! Ezt sosem tudhatjátok biztosan! Nem vagytok a kiszemelt bőrében, hogy tudjátok mit érez a barátaitok iránt. Csak egy jó tanács volt így a végére. :)

„Ne törd, ne törd össze a szívemet
És én nem töröm össze
A szív alakú szemüvegedet”

Csak mert olvasom ennem az őrültnek a könyvét és kicsit idevág ez az idézet a zenéből. :D

Ne félj Az esőtől!

2017.04.24. 12:35, Vampy

Állj ki alá és táncolj benne! Vagy fotózz!

Most ismét egy rövid szösszenettel érkeztem, de úgy voltam vele megosztom veletek, míg friss az emlék. :D

Bizonyára emlékeztek – akik követik régebb óta a blogot, vagy már belebotlottak – arra a cikkre amiben linkeltem egy oldalt a fotós 100 parancsolatról, valamint én is írtam párat. Innen idézném kezdetnek az egyik főbb pontot a fotós sráctól;

„Ne félj esőben fotózni!”

Ha az ember elérkezik egy újabb szintlépéshez a hobbija vagy munkája terén, nyilván a jobb eszközöket még inkább félti, óvja mindentől. Én is ilyen vagyok, legrosszabb rémálmaim, hogy leestem a gépem, összetörik, megsérül, vagy elázik, esetleg többé nem kapcsol be valami probléma miatt. Ennek ellenére nálam, - és szerintem sok más emberkénél is – esélytelen, hogy ne érje valami a féltett kis kütyüjét, főleg ha használja is sűrűn.

Pár hete észrevettem egy nagyobb karcot a kijelzőn, és szintén pár hete egy romos épületben ahogy fordultam oldalra kezemben a géppel, nekikoccant az objektíven lévő UV szűrő oldala az ajtókeretnek. Persze egyből jött a gép simogatása és putyujgatása, hogy jaj te kis szegény. Sajnos ezek elkerülhetetlenek, nem csak gépnél, hanem akár egy telefonnál is. Érdemes azokra is egy üvegfóliát, és egy masszívabb, eséstől védő tokot szerezni. Én nem láttam még eddig gépre hasonlókat, de nemrég belebotlottam egy ilyenbe. Egész szupernek tűnik, úgyhogy valószínűleg fogok belőle rendelni. Úgy kell elképzelni, hogy a vázra kell tenni, egy teljes gumitokot. Mint a telefonokra a szilikon tok.

Kicsit eltértem a lényegtől. Szóval tegnap szabadnapom volt, és este megint tettünk egy nagy sétát, aminek az lett a vége, hogy kedvet kaptam fotózni, de sajnos gép nélkül indultunk útnak. Épp ezért még hazaugrottam a gépért, és a laktanya felé haladva azon izgultunk, hogy ne kapjon el minket az eső, vagy legalább a naplementét várja meg, aztán úgy borulhat meg szakadhat ahogy akar.

Nem így lett!

Már a buszon láttuk, hogy egyenesen szembe megyünk a sötétlő felhőkkel, miközben balról pedig hét ágra sütött még a nap, és épp lemenőben volt. Ettől mondjuk érdekes megvilágításban láthattuk az egész környezetet.

Mikor leszálltunk párommal és öccsével, kicsit elbizonytalanodtunk a plusz 10-15 perces sétát illetően ami nélkül lehetetlen lett volna eljutni a laktanyáig, de végül mégis elindultunk. Közben még a sínek mentén én ledobtam a fűbe a kabátom, és kihasználtam a kékes árnyalatú borús hátteret, és a földön, azon belül is a kabátomon hasalva egy szál atlétában nekiálltam virágot fotózni. XD Már lassan ideje valami földre teríthető cuccot is szerezni, így nem túl szerencsés a dolog.

A teljes méretű képhez kattints ide

A látványt nem igazán tudom szavakba önteni, ugyanis ritkán lát ilyet az ember és túl szép ahhoz, hogy ne lássuk. Egyszerűen lehetetlen visszaadni. Azért megpróbálom.

Ahogy mondtam, előttünk – a laktanya irányában – óriási sötét fellegek gyülekeztek, és haladtak felénk, miközben a nap lemenőben, aranysárgába öltöztette a fák lombjait és a házak falait. A sötét felhők a világos látványelemekkel – épületek és növények – akár egy festmény, úgy néztek ki. Komolyan ritkán lehet ilyen látványt elkapni.

A teljes méretű képhez kattints ide

Kicsit bizonytalanul, de végül elindultunk a célállomáshoz. Közben egyszer dörgött az ég is, én meg csak bámultam a tájat. Még mielőtt odaértünk volna, már el is kezdett esni az eső. Párom még idő előtt elkobozta tőlem a gépem, és a kabátja alá téve védte minden egyes esőcsepptől, míg be nem értünk az egyik romos épületbe. Bent alig lehetett látni, csak félhomály volt, amivel tudtunk tájékozódni, hogy merre lépjünk a sok törmelék, rom, és szemét közt. Így az amúgy már megszokott hely, újra azt az oldalát mutatta, ami hátborzongató volt. Egyszerre hívogatott a kíváncsiságot felhasználva, és taszított a félelmetes külsejével. Végül felmentünk az utolsó előtti szintig, és készítettem pár képet az ablakból. Ha sötétebbre vettem a gépen a fényerőt, durván néztek ki a vörösen megvilágított esőfelhők, amiből már akkor szakadt az eső és... a hó? :O Havas eső esett.

A teljes méretű képhez kattints ide

A srácok addig figyeltek, hogy nehogy felkeveredjen valami kóbor kutya az emeletre, meg próbálták rám hozni a frászt, hogy ki tudja kit zavart be az épületekbe az idő. Mondjuk sikerült is megrémíteniük, amihez a hely atmoszférája is hozzátett valamennyit, de úgy voltam vele, hárman vagyunk, csak meg tudjuk védeni magunkat, ha bármi adódik. Mi még párom öccsével akartunk pár esős képet készíteni, de esélyünk sem volt rá. Míg ő készülődött, én kiálltam a szabad levegőre, ahol ekkor már csak csepergett az eső, és mire ő elkészült, el is állt.

Végül még egy kis mászkálás, fotózás meg videózás után elindultunk inkább haza, mert kezdtünk nem is kicsit fázni.

Pároméknál még egy forró teát megittunk, aztán úgymond vége is lett a napnak. A gépem túlélte, bár nem volt szakadó esőben. Nyilván nem fogom eláztatni, de minden csepp esőtől én sem védhetem, mert ha netán olyan a fotó témája, nem tehetek mást, mint használom olyankor is. Esetleg lehet fedni pár eszközzel, hogy ne ázzon úgy, vagy venni rá esőkabátot, de egy kis rossz idő miatt nem szabad lemondani a remek képekről. :)

Tavaszi kirándulás (2)

2017.04.21. 13:26, Vampy

Ahogy ígértem, meg is hoztam a következő beszámolót, vagyis a többi történést a hosszú hétvégéből. Tegnap sajnos nem tudtam megírni, mert befejeztem a Mansonos oldalt, katt a névre, és megnézhetitek. Nem lett a legszuperebb, de ez van.

De térjünk is a lényegre. Ugyebár szombatra lett átrakva az airsoftozást, aminek nagy része füstbombázással telt. Nyugi, nem halt meg senki, csak egy kis füstöt gyártottunk egy jelent felvételéhez a készülő videómba, valamint pár képet szerettek volna a srácok, aminek az lett a vége, hogy csak a füstbomba lángjait fotóztam. Sorry skacok, az jobban nézett ki, mint a füstfelhőben feltűnő alakok. XD

Emellett még videóztunk is párat, így nem sok idő maradt nekik játékra. Másnap meg kelhettünk reggel mert indultunk kirándulni. Most térnék ki a részletekre. :D

Ugyebár a Romániai dolog ugrott, és ki kellett találnunk valami mást. Kipattant a fejemből, hogy menjünk Miskolcra, másszunk hegyet, egy barlangig, onnan go állatkert, majd hazafelé jövet nézzük meg a Tarcali bányatavat, ahol voltunk pénteken is. Apa lelkesedett az ötletért, viszont a haverjának a fia, minden áron fürdőbe akart menni. Emellett kiderült, hogy a hagy meredek szakaszán nem tud lejönni apa barátja, így ő kihagyná, kis tesómék, meg nem állatkertesek. Megmakacsoltam magam, mert 2 emberért nem fogok hegyet mászni, aztán hazajönni, így kitaláltam, hogy menjünk inkább tavakat nézni. Ez is remek ötlet volt, csak épp nem tudtam egyet se a Tarcali-n kívül. Épp ezért hívtam segítségül éjjel Google barátomat, és kerestem pár érdekes helyet. A Tarcali lett volna az első állomás, majd egy víztározó, aztán a Fátyol vízesés. Mind remek volt, és reggel ezzel az ötlettel álltunk készen párommal az indulásra. Viszont minden jó kirándulásban van valami gikszer, amitől igazán jó, és emlékezetessé válik, épp ezért apa haverjának a kocsijába lámpát kellett cserélni indulás előtt. Ez nem jött össze, így apánál folytattuk a melót. Apánál sem volt fényesebb a helyzet, ugyanis szólt, hogy senki nem megy tőlük, csak ő maga. Végül jött a csavar, és kiderült, hogy de igen, mégis jön mindenki. Kész agyfasz az egész. XD

Mikor végre minden biztossá vállt, és a lámpa is a helyén volt útnak indultunk, de apa ötlete szerint. Ő úgy gondolta, hogy bazi nagyot kirándulunk, és még bevesz egy állomást, ami egy kompozást jelentett. Remek ötletnek tartottuk, és követtük az ő kocsiját, persze kisebb nagyobb megszakításokkal, mert ugye a természet nagy úr. Apáról tudni kell, hogy szereti betartani a szabályokat, és óvatos. Kikerül nagy ívben mindenkit, lassít ahol kell, és betartja a táblákra írt utasításokat is. Ez egy szuper dolog. A haverja meg kicsit másabb vezetési stílusú. Ő pörgősebb, és lazább. Ebből pedig óriási poénok születtek az ő kocsijában az út során. Ilyen volt például, mikor apa már a tizedszer lassított. Megszólal a haverja;

- Gyula már megint mit csinál? Miért lassít, vagy áll meg? Mi van már?

Mi persze néztünk egyet, majd jót nevetve közöltük;

- Ez egy vasúti átkelő...

- Ja, hogy az! Oké...

XD

Szóval jó volt az út. Biztosan vágjátok a GTA játékot. Na ő úgy döntött, hogy kifarol a benzinkútról, hogy minket szórakoztasson, csak nálam kávé volt. Szerencsére... Lehet odacsokiztam volna az ülésre ijedtemben. XD

Végül épségben megérkeztünk a komphoz, és átkeltünk a túlpartra, ami körülbelül 10-15 perc volt. Vettem videóra belőle valamennyit, de semmi nem látszik az egészből, ugyanis bazi lassú volt, és a part meg közel volt. Olyan a videó mintha egy helyben álltunk volna.

Közben jött a következő amin óriásit nevettünk, és biztosan mindenki hülyének nézett bennünket aki velünk utaztak a kompon. Apa kitalálta, hogy van még egy hely, ahová feltétlen el kell engem és a többieket vinni, mert az remek látványosság. Egy kis ajánló. Olvasd el egyszer a következő sort, majd még egyszer kicsit gyorsabban...

- Ha itt végeztünk, elmegyünk megnézni a szobrokat. Ott nagyon jó képeket tudsz majd készíteni a hét vezér faszobráról.

Ezt nagy szélben gyorsan elmondva kicsit félre lehetett érteni. Én pl. úgy értettem, hogy ott remek képeket tudok majd készíteni a hét vezér ... járól. X”D

Egyébként menő volt meg minden, de valahogy nem tudta lekötni a fantáziám. (Nem félreérteni... XD)

Jobban vágytam természetes közegbe, mint szobrok közé. Onnan mentünk végre a Tarcali bányatóhoz, de gyerekek... Amit le szerencsétlenkedtünk, az már kész katasztrófa. A maximum egy órás útból csináltunk 2 órásat kb. Össze vissza mentünk, mire megtaláltuk a helyes irányt, és mi párommal hiába magyaráztuk, hogy merre kell menni, apa ment elöl, mi meg hátul. Ő tudja merre kell menni... Persze már...

Mi azt is nagyon jól tudtuk, hogy a tóig nem igazán érdemes felmenni autóval, mert az út keskeny, és nagyon homokos. Aba barátja meg úgy volt vele, ő azért megpróbálja. Fel is értünk, viszont volt egy olyan hang, amikor azt hittük az autónak annyi lett. Valami nagyobb kőnek mehetett az alja, és nem volt túl barátságos a találkozás. Apám megfontoltabb volt, és gyalog indult el a társasággal.

Mivel mikor ott voltunk elsőnek, a Jézi szobrot nem néztük meg, így most felmentünk. Persze, hogy majd meg fulladtam, ráadásul annyira kellett pisilnem, hogy már fájt minden lépés. Így szép a kirándulás. A szobor pedig azon kívül, hogy nagy volt, nem igazán jött be, a táj viszont annál inkább.

Lefelé menet persze, hogy rossz úton indultunk el, így vissza kellett sétálnunk felfelé, majd újra lefelé. Szuper buli volt. XD

Szerencsére elértünk a tóhoz is, ami akkor is gyönyörű volt, bár nekem jobban tetszett mikor kezdett a nap lemenni. Tetszett a többieknek is, viszont már éhes volt a társaság háromnegyede, így hoztak egy fájó döntést, és nem mentünk tovább. Visszamentünk Tokajra. Enni... -.-”

Itt pedig a nap úgymond véget is ért, mert onnan sok idő lett volna tovább menni, és még haza is kellett volna menni valahogy, plusz mindenki fáradt volt. Sajnáltam, mert képen láttam a további útvonalakat, és nagyon tetszett. Nem baj, majd legközelebb. :)

Olyan korán értünk vissza, hogy még moziba is volt időnk menni, de arról nem  írok bejegyzést, mert nem jött át annyira a film, mint amennyire gondoltam. 

A hétfő napom meg döglődéssel telt, valamint jöttek locsolók is, végül pedig tovább döglődtünk pároméknál. Még egy nagy sétát is tettünk, kiélvezve a jó időt, meg a naplementét, és készítettünk pár képet is. Nem is tudom mi zajlott most le bennem ma délelőtt, de 2 képet úgy szerkesztettem meg, hogy hatalmas kontrasztot mutasson. Az egyik talán az életet szimbolizálja, a másik meg a két végletet. A természetet, ami újraéled, ragyog, és színes, meg a várost, a környezet szennyezést és így tovább. Csak úgy jött. :D Kár, hogy így nem indítanak fotópályázatot, csak szerkesztetlen képekkel. :/ Na mindegy is. Lépek ebédelni, mert éhen veszek, majd később pedig még jelentkezem. :3 Addig is szép napot mindenkinek. :3

Katt a képekért >>

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |